"És félni kezde Saul Dávidtól..."
Az MDF egy furcsa képződmény a magyar belpolitkai élet tengerén. Egy olyan jéghegy, amit nem tudni mi tart a felszínen, ugyanis a nem látható része nincs is.
Kiolvadt alóla.
Kezdetben voltak ugye az alapító atyák, akik ma már szétszóródtak a politika különböző égtájai felé és könnyes - bús nosztalgiával alapeszméznek némi árulózással fűszerezve. Ha lehántjuk a pátosszal kellően átitatott nosztalgiát a Nagy Lakiteleki Mítingről, akkor marad az a tény, hogy annó 1987 - ben ott a sátor alatt a Nagy Méltatlanul Mellőzött Rendszerváltó, az akkor még az MSZMP legfelsőbb vezető köreihez tartozó Pozsgay Imre rántotta össze a pártból egykori beosztottai segítségével az értelmiség egy jól szelektált csoportját. Saját hatalmának átmentése céljából. Valamiféle, az állampárttal közös, nemzeti szósszal leöntött, harmadik utas katyvaszt hirdető mozgalmat indítottak útjára. Pártalapítás akkor, és még sokáig eszükbe sem jutott. Már nem is emlékeznénk rájuk, ha nem látja elérkezettnek az időt az addigi kibekkelésének befejezésére Antall József. Ő egész addigi életében készült a szerepére és meg is tette, azt amit lehetett. Villámgyorsan pártot gründolt a katyvaszmozgalomból. A népi - nemzeti irányzat, a kereszténydemokrácia és a nemzeti liberalizmus három alappillérén nyugvót. Máshol, más időkben talán működött volna az ötlet. Nálunk nem. A hatalom, a vezető társak alkalmatlansága szétforgácsolta a pártot. Lett belőle MIÉP, meg MDNP, a maradék meg azóta is a létéért küzd folyamatosan. Ez lenne az áhítattal emlegetett Antalli Örökség.
Ökörség.
Kilencvennyolcban a FIDESZ jelöltek visszalépésének segítségével jutottak be a parlamentbe és kormányzó párt lehettek. Ekkor tapasztalhatták meg a köpcös ölelő karjainak erejét. A következő ciklusban közös listán indultak a már nem annyira fiatal demokratákkal. Már - már szatelitpártként. Ekkor valami történhetett, mert Dávid Ibolya és köre megpróbálta megállítani a szalámizási folyamatot. Azóta a pártelnök asszony és maga párt is űzött vad a magyar politikában. Dávid Ibolyának eddig szerencséje volt. Szerencsés kézzel választott támogatókat, jelölteket és ne feledjük azt sem, hogy Magyarországon a legjobb polbiznisz leköpködni másokat, és a mindenkit leköpdösés is hoz öt százalékot bármikor, bármilyen részvételnél. Hogy meddig tart fortuna kegye, az most még nem tudható. Mindenesetre zseniális húzás volt részéről, a kéznyújtás Orbán felé. A nagyarcú köpcös tálcán szállította pártjának fideszfanjai felé a frankót, miszerint nem köllenek. Neki csak elhiszik.
Még az is lehet, hogy addig szalámizzák őket, míg a maradék egy valódi konzervatív párt csírája lehet.
Én nem bánnám.
Eddig 4 komment érkezett
(
)
-
1. rás
2009. 06. 24. 11:28Soha nem voltam hívük, Lezsákot egy holdkóros hülyének tartottam mindig, de súlyosan igazságtalan - és történelmietlen -, amit a '87-es lakitelki találkozóról, annak részvevőiről (inkl. Pozsgay) írsz. Annak a dolognak igenis volt tétje, súlya. Ellentétben a mai MDF-fel.
-
2. BT
2009. 06. 25. 12:56@rás
Életemben egyetlen pártnak voltam tagja. Az MDF - nek 88 - 89 fordulóján kb. fél évig. Aztán pánikszerűen menekültem tőlük, pedig az elnökség tagja is voltam itten a kis fatornyosomban. Az akkori menekülésem oka az a tapasztalás volt, amire alapoztam akkori véleményemet, amely megegyezik a maival.
Szerintem Pozsgay és Bíró Zoltán szerepe egyértelmű volt akkor is és most is. -
3. rás
2009. 06. 25. 20:15Szóval azt mondod, Pozsgay vátesz volt, aki nemcsak azt tudta 1987 szeptemberében, hogy rendszerváltás lesz, amire neki át kell mentenie magát, hanem azt is, hogy majd 1988 áprilisában Bíró Zoltánt ki fogják zárni a pártból.
-
4. BT
2009. 06. 29. 14:05@rás
Sajnos ezúttal inkább hagyatkoztam a személyes emlékeimre, minthogy utánanéztem volna a konkrétumoknak. A pártból nemrég kirúgott kitétel valóban hamis, ezért elnézést kérek és törlöm is. Hogy Pozsgay mennyire volt vátesz 1987 - ben, azt nem tudom, de az akkori "biztonsági szelepet" tekergető kéz attitűdjéről és a folyamatok háttérből történő irányítására törekvéséből sokat elárul a későbbi Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon vitt szerepe, a szívós harca a köztársasági elnöki pozícióért, a sikertelensége utáni sértődöttsége, a mai megnyilvánulásai.
Visszatérve a Lakitelki Találkozóra, mellékelnék egy linket:
www.kortars.com/0709/bakos.htm
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

